A napokban egyre többet süt a nap, egyre jobb kint lenni, lassan neki lehet állni a kerti munkáknak is.
Éledezik a természet. Hosszú téli álom után lassan térnek magukhoz a növények és az állatok. És talán lassan ébredezik az emberek lelke is.
A hosszú, sötét, téli estéken hajlamosak vagyunk mi magunk is begubózni, kicsit téli álmot aludni. De a nappalok hosszabbodásával mintha mi is életre kelnénk. Minden egyes másodperc, amivel hosszabbak a nappalok, egy-egy mini energialöket számunkra, ami segít, hogy a hátralevő hideg napokat jobban viseljük. Egy napfényes délután pedig valóságos energiabomba. Ilyenkor csak állunk a melegben fürdőzve, arccal a nap felé fordulva, hogy minél többet szívhassunk magunkba éltető energiájából.
Én magam jobban szeretem Hold-nénémet Nap atyánál, de a hosszú szürke napok után nagyon szeretek kimenni, és beszívni a napsütéstől illatos levegőt. Mert ilyenkor még az illatok is mások. Érezni benne az új reményét, a sarjadó életet, az újjászületés lüktetését. Ilyenkor különösen szeretek fák közelében lenni, mert rajtuk keresztül sokkal inkább érezhető mindez.
A párom örökölt egy házat, amit épp felújítunk, és örököltünk vele néhány gyümölcsfát. Főként almát, de van két kis őszibarack is. Idén, noha nem vagyok nagy kertész, nekiálltam utánajárni, hogy hogyan is kell metszeni, mert szeretném, ha ebben az évben végre jól éreznék magukat a fáink, kapnának levegőt, és szép gyümölcsöket tudnának nevelni. Nem a mennyiség a lényeg, hanem hogy jól érezzék magukat, Tudom, hogy később úgyis meghálálják a törődést. 🙂
Menjetek, élvezzétek az újjászületés varázsát, és töltődjetek fel energiával! 🙂