Szerető lélek

Végre jutott egy kis ideje magára. Ilyenkor szokott “wellnesselni”: egy kád habos víz, arcmaszk, pihenés. Elgondolkodott, hova is jutott. Kerek születésnapot ünnepel idén, így akaratlanul is számot vetett az eddigi életével. A rokonok, nagyszülők életkorát elnézve, ha minden rendben megy, akkor nagyjából félúton van. Azt mondják, hogy az ötven az új negyven. Ő még a… Tovább »

Csak ült a fotelben és nézett maga elé. Soha nem vesztek még így össze. És nem is a veszekedés volt a legnagyobb baj, hiszen az mindenkivel előfordul, hanem az ennek kapcsán felmerülő érzések. Pénzen vesztek össze, egy tanfolyam díján. Mint utólag kiderült, sikeresen elbeszéltek egymás mellett. Megint, mint az utóbbi időben oly sokszor. Valóban sok… Tovább »

Úgy várta a telefonos konzultációt, mint tinilány az első randit. Pedig tudta, hogy biztosan lesz nehéz része is. Nagyon büszke volt magára. Végre látta, hogy mennyi mindent elért, látta, hogy van eredménye a befektetett munkájának, még ha nem is kapott annyi visszajelzést, mint amennyit szeretett volna. Illetve nem onnan, ahonnan várta. De ettől függetlenül is… Tovább »

Ült az ablak előtt kezében kedvenc bögréjével, amiben kávé illatozott. De nem látott és nem érzett semmit. Gondolatban valahol nagyon messze járt. Pár nappal korábban meglegyintette a halál , ezt azonban csak most fogta fel. Végig magánál volt, míg a mentősök ellátták. Nem gondolta, hogy bármi komoly gond lehetne, hiszen korábban is volt már rosszul…. Tovább »

Köszönöm Neked, ki fent vagy az égben,vagy akárhol máshol, tán az emberek szívében.Köszönöm, hogy gondoskodtál róla,köszönöm, hogy talán lesz végre nyugalma.Tudom, hogy még hosszú út áll előtte,tudom, hogy kezét fogod vezetvesötétben és fényben,hogy nyugalomra találjon szíve mélyében,ott, ahol Te is rejtezel és kíséred mindig.Kérlek, óvd, vigyázd minden léptét!Nem hiszi magáról, de egy földre szállta angyal,ki… Tovább »

A vonaton menetiránynak háttal ülök és nézem az elhaladó tájat. Épületek, járművek, egy folyó felette híddal, erdők, mezők egyvelege szalad el a szemem előtt és veszik a távolba. Mennyi mindent hagytam már magam mögött: helyek, kapcsolatok, emberek. Mindegyikük adott valamit: volt, aki önállóságra tanított; volt, aki arra, hogy csak magamban bízhatok. De olyan is akadt,… Tovább »

Ránézett a naptárra: május 19-e, Ivó napja. Amióta az eszét tudta, ezen a napon mindig felköszöntötték az apjukat. Ennek is külön története volt. Akkoriban még Magyarországon nem ünnepelték az apákat, amit az ő édesapja igencsak nehezményezett. Jogosan. Így aztán amikor ő még csak pocakban volt, nem csak anyák napja volt náluk, hanem Ivó napját a… Tovább »

Angyal vörösben               A férfi magányosan ült a padon és csak várt. Mint az eltelt egy évben minden vasárnap délután. Amikor az őszi lenyugvó nap sugarai eltűntek a park fái mögött, nagyot sóhajtva felállt és elindult haza. Oda, ahol senki nem várta, ahol minden üres volt: a hűtő, a kamra. Akárcsak az ő szíve…. Tovább »

Valami elszakadt, valami átszakadt, lelkemben egy gát már nem tartja vissza az álmokat. Lélektől lélekig érnek a szálak,kik egymásnak fontosak, végül rátalálnakújra a kapocsra, az éltető erőre,a szeretet-láncra, mely lángjuk védő őre.Hisz enélkül nincs valódi élet,enélkül az ember mindig csak eltéved.Elveszti az irányt, a világító csillagot,mely az élet tengerén utat mutathatott.   Vannak emberek, akiknek találkozniuk… Tovább »

Csak ül a vonaton , és nézi az elsuhanó tájat. Gondolatai kétségbeesetten forognak a napja körül. Nem érti, miért viselkedett így. Többszörös egyeztetés, mégis elhalasztott találkozó, éjszakákba nyúló beszélgetések a világhálón keresztül, míg végre ismét szemtől szemben állhattak egymással. Mindenről beszéltek, ismerték szinte a másik gondolatát is. És mégis: nem 3, hanem 333 lépés távolságot… Tovább »