Szerető lélek

Egy telefonos beszélgetés margójára

Úgy várta a telefonos konzultációt, mint tinilány az első randit. Pedig tudta, hogy biztosan lesz nehéz része is. Nagyon büszke volt magára. Végre látta, hogy mennyi mindent elért, látta, hogy van eredménye a befektetett munkájának, még ha nem is kapott annyi visszajelzést, mint amennyit szeretett volna. Illetve nem onnan, ahonnan várta. De ettől függetlenül is… Tovább »

Várakozás

Soha nem hitte volna, hogy ennyire nehéz lesz. Hogy ilyen lassan fognak menni a napok, peregni a másodpercek.  Másfél évvel ezelőtt kezdődött. Tudta, hogy valami új, valami sokkal jobb érdekében kell áldozatot hoznia. Csak azt nem tudta, hogy ennyire el fog húzódni. Sok ígéretet kaptak, hogy majd ekkorra, aztán akkorra elkészülnek. De minduntalan csalódnia kellett…. Tovább »

Elengedés

Csak ült a kanapén, és nézett maga elé. Az utóbbi időben sokat ült így. Már nagyon gyengének érezte magát és mindent elfelejtett. Főzni is. A ritkábban látott családtagok neveit is. Már menne. Nagyon menne.  Nehéz elengedni. Nézem a lányait. Ha tudnák, örökké itt tartanák. Csak nem ebben az állapotban. Látják, hogy ez így senkinek sem… Tovább »

Siettetni azt, ami úgyis eljön?

Ezek a gondolatok már régóta érlelődnek bennem, mert sokan már január végén tavaszt hívogattak, miközben még általános iskolában megtanultuk, hogy a téli hónapok: december, január, február. Igen, a február is. Jó esetben ennek a hónapnak a végén bújik elő a hóvirág, aztán lassan a tőzike és a nárcisz is nyitogatják szirmaikat. De addig még várni… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!