1.0Szerető lélekhttps://szeretolelek.cafeblog.huSzabó Eszterhttps://szeretolelek.cafeblog.hu/author/szabo-e81gmail-com/<blockquote> <p>Alszik. Már megint rajtam. Tudom, letehetném. De valószínű, hogy felébredne. Kicsi Darth Wader-em. Bújik a foga, folyik az orra. Hortyog a vállamon. Aztán mozdít a fején, és a hortyogás csendes szuszogásra vált. Csak nézem fél szemmel. Gyönyörködöm a rózsás ajkaiban, a seprűs szempilláiban, a halvány mosolyában, ami néha elömlik az arcán. Megint mozdul: belebújik a nyakamba. Elolvad a szívem. </p> <p>Amikor ébren van, igazi eleven ördög. Megy a saját feje után. Én meg hagyom, amíg nem veszélyes a dolog. Néha küzdünk egymással. Főleg, ha öltözni kell. De kibírjuk. Kicsi makacs angyalom. Akár a nővére. De tudom, hogy fontos, hogy önállóak legyenek, hogy fel merjék vállalni önmagukat, a véleményüket. Jobb, ha most tanulják meg, mint felnőttként. Tudom.</p> <p style="text-align: left">De most csak élvezem, hogy hozzám bújik, karjával öleli a nyakam, és a legkisebb mozdulatra is megszorít. Olyan gyorsan telik az idő! Hát élvezzük ki, amit lehet. </p> </blockquote>rich