Érezted már rendkívül elveszettnek magadat csak azért, mert máshogy gondolkodtál, mit a körülötted élők többsége?
Tudod, amikor azt érzed, hogy valami nagy baj van veled. Valahogy nem férsz bele abba a dobozba, amiben a többiek olyan jól érzik magukat. És minden egyes megnyilvánulásod után furcsa szemekkel néznek rád. Ezért aztán egy idő után meg sem szólalsz, mert ezek a nézések mindenben elbizonytalanítanak. Néha még abban is, hogy van-e értelme ezen a földön élni. (Igen, idáig is el lehet juttatni egy önmagában bizonytalan másképpen gondolkodót.)
Ha szerencsés vagy, találsz olyat, aki elfogad minden lököttségeddel, furcsaságoddal együtt. Aki úgy szeret, ahogy vagy. Legyen ez barát, tanár, pár, mentor. A lényeg, hogy nem tart totálisan zakkantnak. Sőt! Néha még a te nézőpontodat is megpróbálja megnézni, és lát benne fantáziát. De ehhez nagy szerencse kell. Meg rengeteg szeretet. Mert anélkül nem megy a dolog.
De most van valaki, aki megpróbál segíteni azoknak a gyerekeknek (és rajtuk keresztül a szüleiknek is egy kicsit), akik hasonló cipőben járnak. És nem zakkantnak, furcsának, különcnek tartja a másképp gondolkodó, érző, élő gyerekeket, hanem
GYÉMÁNTBOGÁRNAK
Igen! Különleges. Egyedi. Értékes. Igazi kincs.
Vámos Robi máshogy látja a világot. Szerintem ő is egy Gyémántbogár. Egy felnőtt Gyémántbogár. A gyerekek imádják a vele töltött időt. Kihozza belőlük a maximumot. Megmutatja a kicsi Bogaraknak, hogy mennyire különlegesek is ők, a többieknek pedig azt, hogy megtanulják értékelni a Gyémántbogárságot. És ők így már nem érzik magukat elveszettnek. Megtalálják a helyüket, az útjukat.
Kíváncsi vagy rá, hogyan csinálja?
Nézd meg itt!
Kommentek